Glossary entry (derived from question below)
Hungarian term or phrase:
forrásoldalon
English translation:
on the sources side
Added to glossary by
Douglas Arnott
Jul 5, 2006 07:28
17 yrs ago
1 viewer *
Hungarian term
forrásoldalon
Hungarian to English
Bus/Financial
Economics
A kedvező növekedési folyamatok ellenére a pénzügyi feltételekben erőteljes átrendeződés kezdődött meg: míg forrásoldalon továbbra is jelentős a likviditás, költségoldalról a korábbi helyzethez képest kedvezőtlenebbek a feltételek a fejlett országokban megindult kamatemelés hatására, ami tovább folytatódik 2006-ban is.
Proposed translations
(English)
Proposed translations
+1
40 mins
Selected
on the source side
vagy in terms of (from the point of view of) sources/ sourcing. Ezt sokféleképpen lehet fogalmazni, az a lényeg, hogy van-e honnan bevonni pénzt
--------------------------------------------------
Note added at 7 óra (2006-07-05 15:16:22 GMT)
--------------------------------------------------
ez nekem úgy néz ki, hogy egy bankos szöveg, vagyis az ő szemszögükből kell megítélni a dolgot.
nagyon röviden: a bank számára a forrás a megtakarítás, amit vagy betét vagy értékpapír (pl. kötvény, letéti jegy stb.) formájában von be. Ebből aztán valóban liabilities lesz, de csak mérlegszemléletben. A forrásoldali bőség azt jelenti, hogy sokan akarnak pénzt elhelyezni a banknál, a költségoldali probléma pedig az, hogy ezért többet kell fizetnie (magasabb betéti vagy kötvénykamatot). De ez még mindig a forrásoldal, az eszközoldal már ennek a pénznek a kihelyezése, amin viszont már keres (kamatot + díjat), amiből aztán a jövedelme származik.
--------------------------------------------------
Note added at 7 óra (2006-07-05 15:16:22 GMT)
--------------------------------------------------
ez nekem úgy néz ki, hogy egy bankos szöveg, vagyis az ő szemszögükből kell megítélni a dolgot.
nagyon röviden: a bank számára a forrás a megtakarítás, amit vagy betét vagy értékpapír (pl. kötvény, letéti jegy stb.) formájában von be. Ebből aztán valóban liabilities lesz, de csak mérlegszemléletben. A forrásoldali bőség azt jelenti, hogy sokan akarnak pénzt elhelyezni a banknál, a költségoldali probléma pedig az, hogy ezért többet kell fizetnie (magasabb betéti vagy kötvénykamatot). De ez még mindig a forrásoldal, az eszközoldal már ennek a pénznek a kihelyezése, amin viszont már keres (kamatot + díjat), amiből aztán a jövedelme származik.
Note from asker:
igazából makro szövegről van szó, amely elemzi a világgazdaság növekedését és kapcsolodó tényezőket. |
Peer comment(s):
agree |
Katalin Horváth McClure
: Szerintem ez a jó, annyi változtatással, hogy "on the sourceS side". Többet lásd külön.
6 hrs
|
jó a sources side is, de valóban nem jó a liabilities, mert ez utóbbi olyan forrás, amit már megszereztek, a sources meg olyan, amiből még mazsoláznak, ezért jó, ha sok van belőle
|
4 KudoZ points awarded for this answer.
Comment: "köszönöm szépen, különösen Katalinnak a jó referenciákért! Kár, hogy pontot nem tudok adni érte..."
8 mins
concerning resources
forrás - resources egyszerűen
Peer comment(s):
neutral |
Katalin Horváth McClure
: Inkább sources a használatos pénzügyi szövegekben.
7 hrs
|
8 mins
in the area of liabilities
Az adott szövegkörnyezetben a forrásoldal a paszivákra vonatkozik.
Peer comment(s):
agree |
Maria Bolgar
44 mins
|
disagree |
Katalin Horváth McClure
: Szerintem nem, a forrásoldal vs. költségoldal pénzáramlási fogalmak, nem mérlegfogalmak. A "liabilities" annak változása szerint lehet forrás, vagy költség. Többet lásd külön.
7 hrs
|
-1
6 hrs
on the liability side
Accounting term - the text is referring to the basic accounting equation assets = liabilities+ equity - basis of the balance sheet.
If you'd like to see an specific example of monetary developments, check out the link below (report published by the European Central Bank). You'll probably find other useful terms in it.
Hope this helps.
If you'd like to see an specific example of monetary developments, check out the link below (report published by the European Central Bank). You'll probably find other useful terms in it.
Hope this helps.
Reference:
Peer comment(s):
disagree |
Katalin Horváth McClure
: In the text they use "forrásoldal" vs. "költésgoldal", and not "eszközoldal". They are not referring to balance sheet terms.
1 hr
|
7 hrs
Hungarian term (edited):
forrásoldal vs. költségoldal
sources and applications/uses of funds
Amikor megláttam a kérdés címét, nekem is rögtön a "liabilities" jutott az eszembe, merthogy a mérlegben eszközök és források vannak, aminek az assets and liabilities a megfelelője. Igenám, de ha megnézzük a szöveget, a forrásokkal NEM az eszközök vannak szembeállítva:
"míg forrásoldalon továbbra is jelentős a likviditás, költségoldalról a korábbi helyzethez képest..."
Tehát forrásoldal vs. költségoldal a két oldal, amiről szó van, így azt gondolom, hogy nem a mérlegbeli fogalmakról van szó.
A "liabilities"azért sem jó, mert annak változása szerint lehet készpénz forrása vagy költség. A növekedés forrást jelent (pl. új hitelt vettek fel), a csökkenés pedig költséget (kifizették a hitelt).
Elővettem az egyik régi tankönyvemet, amiben nemzetközi számvitelről, illetve pénzügyi kimutatások elemzéséről van szó:
Brownlee-Ferris-Haskins:
Corporate Financial Reporting - Text and Cases
3rd edition
Irwin McGrow-Hill 1998
ISBN 0-256-16622-6
Emlékeztem, hogy annakidején Prof. Ferris egy külön órát szentelt a német pénzügyi jelentéseknek, és rémlett, hogy ott volt szó "sources"-ról.
A könyv 199. oldalán van szó arról, hogy Angliában 1991-ig a "Statement of Sources and Applications of Funds" volt a szokványos kimutatási forma, de ehelyett az IASC által előírt Cash flow Statement lépett érvénybe.
Az IASC erős nyomása ellenére még mindig vannak olyan országok, ahol nem követelmény a szabványos Cash Flow Statement, pl. Brazília, Németország, Olaszország, Dél-Korea, Svédország, stb.
(A könyv 1998-as kiadású, tehát azóta az országok listája változhatott.)
IASC: International Accouting Standards Committee
Számomra ez a párosítás (sources and applications/uses of funds) jobban megfelel a szövegben említett forrás és költség párosításnak.
Nem tudom ugyan, hogy a szöveg pontosan miról szól, nemzetközi vállalatról, non-profit vagy állami szervezetről?
Szervezetek esetén gyakori a sources vs. expenses párosítás is.
Ezért ha a szöveg kifejezetten egy pénzügyi kimutatásról, annak elemeiről szól, akkor a "sources and applications (uses) of funds" fordításokat használnám, ha pedig csak egyszerűen összefoglalóan, általánosságban van szó ezekről, akkor a "forrásoldalon" fordítása simán "on the sources side", a "költségoldalon" pedig "on the uses side" lesz.
Erre néhány példa:
"1) Expansion of Net Securities Change on the Uses side into:
a) Securities Maturing on the Sources side,
b) Securities Purchased on the Uses side, and
c) Market Value (MV) change of the securities portfolio on the bottom of the Uses side, "
http://classes.bus.oregonstate.edu/ba441/Handouts/Recap of D...
"To consider the general equilibrium effects, one can look at both the sources and uses side of the tax incidence and in related sectors."
http://ocw.mit.edu/NR/rdonlyres/Urban-Studies-and-Planning/1...
Végül egy régi anyag, de talán ez passzol ide legjobban, ugyanis makroökonómiai anyag, érdemes belenézni, különösen mert az IEA honlapján van:
"Static vs. Flow Perspective in Flow-of-Funds Accounts and Financial Analysis
...
THE MONEY-FLOW EQUATION
The flows in the diagram may be represented algebraically in a sources and uses of funds equation:
I + U + M = E + A + C
..."
http://www.iea-macro-economics.org/ff-approach.html
"míg forrásoldalon továbbra is jelentős a likviditás, költségoldalról a korábbi helyzethez képest..."
Tehát forrásoldal vs. költségoldal a két oldal, amiről szó van, így azt gondolom, hogy nem a mérlegbeli fogalmakról van szó.
A "liabilities"azért sem jó, mert annak változása szerint lehet készpénz forrása vagy költség. A növekedés forrást jelent (pl. új hitelt vettek fel), a csökkenés pedig költséget (kifizették a hitelt).
Elővettem az egyik régi tankönyvemet, amiben nemzetközi számvitelről, illetve pénzügyi kimutatások elemzéséről van szó:
Brownlee-Ferris-Haskins:
Corporate Financial Reporting - Text and Cases
3rd edition
Irwin McGrow-Hill 1998
ISBN 0-256-16622-6
Emlékeztem, hogy annakidején Prof. Ferris egy külön órát szentelt a német pénzügyi jelentéseknek, és rémlett, hogy ott volt szó "sources"-ról.
A könyv 199. oldalán van szó arról, hogy Angliában 1991-ig a "Statement of Sources and Applications of Funds" volt a szokványos kimutatási forma, de ehelyett az IASC által előírt Cash flow Statement lépett érvénybe.
Az IASC erős nyomása ellenére még mindig vannak olyan országok, ahol nem követelmény a szabványos Cash Flow Statement, pl. Brazília, Németország, Olaszország, Dél-Korea, Svédország, stb.
(A könyv 1998-as kiadású, tehát azóta az országok listája változhatott.)
IASC: International Accouting Standards Committee
Számomra ez a párosítás (sources and applications/uses of funds) jobban megfelel a szövegben említett forrás és költség párosításnak.
Nem tudom ugyan, hogy a szöveg pontosan miról szól, nemzetközi vállalatról, non-profit vagy állami szervezetről?
Szervezetek esetén gyakori a sources vs. expenses párosítás is.
Ezért ha a szöveg kifejezetten egy pénzügyi kimutatásról, annak elemeiről szól, akkor a "sources and applications (uses) of funds" fordításokat használnám, ha pedig csak egyszerűen összefoglalóan, általánosságban van szó ezekről, akkor a "forrásoldalon" fordítása simán "on the sources side", a "költségoldalon" pedig "on the uses side" lesz.
Erre néhány példa:
"1) Expansion of Net Securities Change on the Uses side into:
a) Securities Maturing on the Sources side,
b) Securities Purchased on the Uses side, and
c) Market Value (MV) change of the securities portfolio on the bottom of the Uses side, "
http://classes.bus.oregonstate.edu/ba441/Handouts/Recap of D...
"To consider the general equilibrium effects, one can look at both the sources and uses side of the tax incidence and in related sectors."
http://ocw.mit.edu/NR/rdonlyres/Urban-Studies-and-Planning/1...
Végül egy régi anyag, de talán ez passzol ide legjobban, ugyanis makroökonómiai anyag, érdemes belenézni, különösen mert az IEA honlapján van:
"Static vs. Flow Perspective in Flow-of-Funds Accounts and Financial Analysis
...
THE MONEY-FLOW EQUATION
The flows in the diagram may be represented algebraically in a sources and uses of funds equation:
I + U + M = E + A + C
..."
http://www.iea-macro-economics.org/ff-approach.html
Discussion