Erzsébet Czopyk Jul 21, 2016:

meg ahogy te azt hiszed... "Ha úgy döntesz, hogy nem kell villany és nem kell gáz, mert úgysem fogod azokat használni, akkor nem íratod át" meghalt az anyám, meséljek? Még a biztosítást se lehet lemondani, amit kötött ki kell tölteni az utolsó évet :( itt nincs olyan, hogy nem íratod át, Amerika álmaimban visszainteget (meg fityiszt is mutat :(

JANOS SAMU Jul 21, 2016:

Mi az üzlet? Kedves Erzsi!

Itt nem a rendszerek eltérősége a lényeg, hanem az üzleti tranzakció, amely mindegyiknél így működik: megrendelem ------>megkapom ------->kifizetem.
Ezért hangsúlyozom, hogy megrendelés nélkül nincs üzleti tranzakció. Az, hogy lakásvételnél átíratod az áramszolgáltatás kedvezményezettjét a te nevedre, tulajdonképpen a megrendelés ténye. Ha úgy döntesz, hogy nem kell villany és nem kell gáz, mert úgysem fogod azokat használni, akkor nem íratod át, de attól még megveheted a lakást vagy a házat. Jogviszony a megrendelő és a szolgáltató közötti kapcsolat, amely az üzleti tranzakció első lépésével a megrendeléssel veszi kezdetét.

Erzsébet Czopyk Jul 21, 2016:

János, itt más a rendszer Addig a szolgáltató (legyen az gázszolgáltató vagy áramszolgáltató) nem kezdheti meg a lehívást, amíg meg nem rendelted nála a gáz- vagy áramszolgáltatást.

Nemhogy a lehívást nem kezdeményezheti... félreérted.

Amikor veszel lakást, házat, egyebet, először szerződsz a szolgáltatóval, átírják a nevedre az órákat.
Utána választasz számlafizetési módot. Sajnos, itt még mindig van sárga csekk, hiába van rajta már QR-kód, és lehetne egy gombnyomással fizetni, az emberek inkább felveszik a készpénzt és befizetik a postán. Észtország ilyen értelemben fényévekkel van előttünk - ha nálunk az idősebb generáció még mindig nem tudja, mire jó egy okostelefon (nem a Pokémon-vadászatra).

A számlafizetési módot annyiszor változtatod meg, amikor csak akarod.

Ez a tranzakció tényleges kezdete - nem. Amiről te írsz, az a tranzakció jogalapját képező szolgáltatói jogviszony tényleges kezdete.

JANOS SAMU Jul 21, 2016:

Kezdeményezés Jó, elfogadom, hogy a kérdező a lehívást választotta az adott szövegkörnyezetre, de azért Erzsi megjegyzésével, miszerint nem az ügyfél kezdeményezi a tranzakciót, vitába szállnék, mert addig a szolgáltató (legyen az gázszolgáltató vagy áramszolgáltató) nem kezdheti meg a lehívást, amíg meg nem rendelted nála a gáz- vagy áramszolgáltatást. Ez a tranzakció tényleges kezdete, mert a megrendeléssel egyidőben vagy utána adod meg azt a számlát, ahonnan a lehívást engedélyezed. Az már lényegtelen, hogy minden hónapban vagy minden héten hívnak le a számládról, az mind a tranzakció részlete.

Valóban nagy ez a világ, de az USA-ban nehezen tudom elképzelni, hogy az ügyfél minden lehívás előtt számlát ne kapna (mindegy, hogy postán vagy e-mailben). Sőt, - ennek most néztem utána -, ez törvénytelen is volna.

Rendben; a ti rendszeretek megfelel nektek, a miénk meg nekünk.

Erzsébet Czopyk Jul 20, 2016:

gáz van a gázszámlánál magyarul az a csoportos beszedési megbízás alapján teljesített, bankszámláról történő lehívás,
ahol (ezt Jánosnak)
nem az ügyfél kezdeményezi a tranzakciót,
(az világos, hogy a a számla keletkezésének az az oka, hogy én kinyitom a gázt),
hanem az ügyfél által előzetesen jóváhagyott beszedési megbízás alapján a tranzakció automatikusan végrehajtódik (teljesül).

Ennek speciális állat- és alfaja a biztonsági kerettel behatárolt csoportos beszedési megbízás (én pl. ilyet használok), tehát mondjuk 25 ezerig lehet nálam automatikusan terhelni, de ha pl. jönne egy 40 ezres villanyszámla, akkor jön a telefonomra egy értesítés és/vagy felhív a bank, hogy hékás, ez tényleg a te számlád, kifizessük? és ha azt írom/mondom, hogy oké, mehet, mert a múlt hónapban, mittudomén, mini síkkötőgépeket járattam a lakásban vagy 8 fénymásolót működtettem napi 16 órában és 40 ropi lett a villanyszámla, akkor fizetek.
és a "csopbesz"-t lemondani se olyan egyszerű.

Szóval szerintem mindent figyelembe véve legyen lehívás, vagy nagy gáz lesz :)

Annamaria Amik Jul 20, 2016:

Érdekes Ad-hoc vásárlásokra használt kártyákról én is tudtam, viszont nem a közvetlen terhelésekről. Nagy ez a világ.

Mindenesetre ebben az esetben is a pull pay a gyűjtőnév, ennek egyik fajtája az, amit te leírsz. Mint látható az előző linkemből is, a csoportos stb. beszedés is pull jellegű.
Az MNB állásfoglalásából egyértelmű, hogy nem kizárólag kártyás fizetésekről van szó, amikor pull jellegű fizetési módról beszélünk.

JANOS SAMU Jul 20, 2016:

Egyre terjedő gyakorlat Mint Annamária minősítésére adott válaszom is mutatja, nagy cégek, állami hivatalok egyre inkább használják a hitelkártyákat. Bankkártyákat nem. Felelős dolgozóknak, csoportvezetőknek, osztályvezetőknek hitelkártyát adnak és azok használják a kártyákat a cégnek vagy intézménynek történő vásárlások kifizetésére. Lásd itt: http://tax.virginia.gov/content/federal-government-credit-ca... Mint írtam mi is így kapjuk meg a pénzünket a 2500 USD alatti számlákért a Hawaii Oktatásügyi Minisztériumtól és 5000 USD alatti számlákért az USA Igazságügyi MInisztériumától.
A kártyákat a pull pay módszerrel terheljük.

Annamaria Amik Jul 20, 2016:

"Tipikusan magyar"? Azért ez nem "tipikusan magyar inkasszó", elég beírni a gugliba a direct debit gas bill szavakat, és máris látható, hogy mennyire elterjedt fizetési mód.

@Gusztáv, a beszedési megbízás (azaz direct debit) és inkasszó szinonim szavak. Igenis van köze, mert:
Direct Debit is pull based - once given a mandate by their customer, it is the merchant who initiates Direct Debit payments. The customer doesn't need to lift a finger https://gocardless.com/direct-debit/introduction/

Gusztáv Jánvári Jul 20, 2016:

Értem, elfogadom és elhiszem, hogy te mit és hogyan láttál :), a témához sajnos nem tudok már többet hozzátenni – hacsak nem azt, hogy ennek az intézménynek az inkasszóhoz semmi köze.

JANOS SAMU Jul 20, 2016:

Kétségek Aligha hiszem, hogy az angol nyelvű anyag tipikusan magyar inkasszó helyzetet vázolna. A Gusztáv által leírt lehívási változattal az általam bejárt országokban nem találkoztam.

Gusztáv Jánvári Jul 20, 2016:

Ezzel nem tudok egyetérteni, mert errefelé ez nem igaz (nem tudom, a világ más részein hogy van). A beszedési megbízást egyszer írod alá, határozott vagy határozatlan időre, és onnantól kezdve a gázszolgáltató fogja kezdeményezni a terhelést. Mindig a számla végösszegét fogja terhelni, amiről nyilván nem tudja előre, hogy mennyi lesz. Az egésznek éppen az a lényege, hogy a gázszolgáltató biztosítékot kap, hogy legalább megpróbálhatja beszedni a pénzt, a vevőnek pedig nem kell aggódnia, hogy elfelejti. Ezért szoktak némi kedvezményt is adni ilyenkor. A beszedésnek éppen ez a lényege.

Hogy a jelen kérdésben erről van-e szó, azt viszont nem tudom.

JANOS SAMU Jul 20, 2016:

Teljes a zűrzavar Kedves Gusztáv!

Az általad adott gázszolgáltatásos példánál az ügyfél kezdeményezi az üzleti tranzakcót azzal, hogy megrendeli a gázt. Miután a gázszolgáltató közölte, hogy mennyibe kerül a szolgáltatás, az ügyfél engedélyezheti a lehívást számlájáról. De ez nem felel meg az általam adott "pull pay" folyamatnak.

Egyébként te írtad: "Szerintem továbbra is arról van szó, hogy az eladó kezdeményezi a fizetést", amivel nem értek egyet.

Ráadásul még a meghatalmazót is beleveszed, akiről nem tudni, hogy kicsoda.

Üdv

János

Gusztáv Jánvári Jul 20, 2016:

János, amikor valaki beszedési megbízást ad a gázszolgáltatónak, akkor szerinted ki kezdeményezi a pénzügyi tranzakciót, ha nem az eladó? Éppen arra kap felhatalmazást, hogy bizonyos keretösszegig "saját belátása szerint" kezdeményezzen saját maga számára jóváírást, a meghatalmazó terhére.

JANOS SAMU Jul 20, 2016:

Az eladó nem kezdeményezhet fizetést Az üzlet megrendeléssel kezdődik, amiben meghatározzák, hogy mit rendelnek vagy vesznek, és miért fizetnek. Az eladónak kell megkapnia a pénzt, tehát nem kezdeményezhet fizetést, legfeljebb inkasszót.
A PayPal csak példa volt, ahol élseben tapasztaltam a választás szükségességét. Az általam megadott változat minden bank/hitelkártyás fizetésre alkalmazható.

Gusztáv Jánvári Jul 20, 2016:

Elfogadom, hogy nem lehívás De ne a PayPalra hivatkozzatok, mert a kérdező leírta, miről van szó, ennek valószínűleg semmi köze a PayPalhoz. Arról sincs szó, hogy teljesítés előtt vagy után történik. Ha két fél között beszerzési szerződés van, akkor feltehetőleg nem PayPalon fizetnek, ráadásul jól ismerhetik egymás számlaszámait is.

Szerintem továbbra is arról van szó, hogy az eladó kezdeményezi a fizetést (hasonlóan ahhoz, amikor a vevő állít ki számlát, például biztosítótársaság és biztosítási ügynök között), ami tőlem lehívás is lehet, meg más is, de a jelek szerint biztosan nem bankkártyás fizetésekre korlátozódik a dolog. A beszedésről nem tudom pontosan, mit jelent, mármint milyen jogi feltételei vannak, de akár ez is lehet, nekem a saját lehívás fogalmammal kb. azonos. Vagy még jobb. :)

Annamaria Amik Jul 20, 2016:

Nem lehívás Egyetértek Jánossal, fizetési módként ez nem lehet lehívás. Lehívni hitelkeretből, pályázatban jóváhagyott összegből, opciót szoktak.

Egyszerűbben, a push pay esetén a vevő/kötelezett indítja a fizetést, pull pay esetén pedig a szállító irányít.

Idézem az MNB állásfoglalását, amire a válaszomban is hivatkoztam:
Az ún. „push” és „pull” jellegű tranzakciók közötti alapvető különbség, hogy míg az átutalás jellegű fizetési módoknál a fizető fél (vagy annak szolgáltatója) kezdeményezi a fizetési műveletet, addig a beszedési jellegű fizetési módoknál a kedvezményezetti oldalról indul a fizetési művelet.

Érdemes továbbolvasni (nem hosszú), mert pl. azt is rögzítik, hogy a POS-terminálnál történő fizetés egyik kategóriába sem sorolható.

Gusztávval egyetértésben én sem hivatkoznék a Paypalra s nem nevezném a vevőt vásárlónak. Nem hiszem, hogy két jogi személy között kártya terhelésével történik a fizetés.

JANOS SAMU Jul 20, 2016:

Még valami Tudom, hogy rövid kifejezést keres a kérdező, hogy beférjen egy dobozba, de ez nem elég indok arra, hogy nem megfelelő szóval helyettesítsük. Ilyenkor vagy rövidítünk vagy több szavas válasz esetén mozaikszót alkotunk és csillaggal tesszük bele a dobozba/kockába és lábjegyzetben megadjuk a mozaikszó kiterjesztését.

JANOS SAMU Jul 20, 2016:

Lehívás-e? Kedves Gusztáv!

Nem lehet, mert ez Magyarországon egy más folyamat, ami például az USA-ban nem engedélyezett. Mivel a fordítás Magyarországra megy a lehívást a szokásos lehívási folyamatra értelmeznék, amikor is az áru átvétele után a beszállító lehívja a vásárló számlájáról a leszámlázott összeget. De a pull pay esetében még a szállítás megkezdése előtt leemelik az összeget a hitelkártyáról vagy a bankkártyáról.

Gusztáv Jánvári Jul 20, 2016:

János: Nem a saját megoldásom népszerűsítése miatt (eleve alacsony konfidenciát adtam neki), de amit leírtál, az röviden és közérthetően nem lehet például lehívás? Ti. nem a vevő választja ki, hogy kinek-hová fizet, csak azt mondja, hogy oké, tőlem ez az összeg levonható, aztán a PayPal meg lehívja.

Nem tudjuk ugye, mennyire kell mély szakmai terminust adnunk, én úgy vettem ki a kérdésből, hogy valami közérthető kell.

Erzsébet Czopyk Jul 19, 2016:

na most melyikőtökre szavazzak? A maga módján mindenkinek igaza van...

JANOS SAMU Jul 19, 2016:

Ez hitelkártyás fizetési módszer Amikor a Paypal-lel kereskedelmi számlát nyitottam, meg kellett határoznom, hogy pull pay vagy push pay fizetési módszert választok, vagy mindkettőt. Én mindkettőt választottam. A válaszomnál megadott referenciában világosan látható a különbség.

Mindkettő megrendelés, de nem PO-alapú, ami hivatalosan vételi megbízás lenne. A vételi megbízásnál a számlázás az abban meghatározott módon, általában az áru átvétele után (de van kivétel) történik.

A pull pay előnye az, hogy a vásárló nem tudja, hogy végül is kinek megy a pénz, mert a beszállító a számlájának megküldése után a vásárlótól kapott hitelkártya adatokat használja a hitelkártya megterhelésére és a terhelt összeget olyan számlára irányítja ami neki a legjobb és nem köti a vásárló orrára, hogy kié az a számla. (Ez különösen olyan cégnél praktikus, amely sok néven működtet üzletet, de a pént az anyacég számlájára kell jóváírni.) A push pay esetében a vásárló kiválasztja és a szállítási adatok megadásával rendeli az árut (pl. Amazonnál) majd egy gombra való rákattintással megnyitja a fizetési ablakot és ő adja meg az eladónak/beszállítónak a hitelkártya adatait és így fizet. Itt tudja, hogy a fizetés közvetlenül az eladóhoz meg

Annamaria Amik Jul 19, 2016:

Köszönöm a kiegészítéseket.
Ha a beszedés jellegű fizetés túl hosszú, lehet simán beszedés, az is teljesen egyértelmű.
A terheléses megoldáson én is gondolkodtam, viszont a terhelést maga a bank végzi, az ügyfél, jelen esetben a beszállító, csak megbízást ad erre.

Fejlécben talán a legtisztább:
Fizetés módja: beszedéssel., ha belefér: beszállító által indított beszedéssel.

A válaszomban idézett MNB-állásfoglalás alapján egyértelmű, hogy miről van szó. B2B kapcsolatokban nem tartom elképzelhetőnek, hogy hitelkártyát terhel a beszállító, sokkal valószínűbb az inkasszó (beszedési megbízás).

Tony Sarok (asker) Jul 19, 2016:

Kedves Annamária! Nem szerződésben szerepel. A beszerzési megrendelés tárgya áru vagy szolgáltatás.
A beszállítókat szervezeti változásról értesítő tájékoztatásban szerepel.
A felek nem publikusak. (NDA!)
Biztos, hogy fizetési módról van szó. Ráadásul röviden, frappánsan kell megadni, hogy beférjen egy táblázat fejléc rubrikájába.

Annamaria Amik Jul 19, 2016:

Bővebb kontextus? Szerződésben szerepel? Ha van PO, akkor a tárgya mi? Kik a felek?
Az is elképzelhető, hogy egy fizetési szolgáltató neve, mint pl. Paypal.