"eidetikus látás

<gör.> : különlegesen élénk és részletes („fényképszerű”) képalkotási és letapogatási képesség, a kiemelkedő képi emlékezet ( képzelet) hagyományos elnevezése. A felnőttek között rendkívül ritka, de a gyerekek 5%-ánál objektív módszerekkel igazolt (Haber) ~, a kognitív pszich. egyik vitatott, a rövid távú emlékezethez (vizuális kódolás) kötött jelensége. A V. Urbantschitsch (1907) által először leírt ~ jelenségből kiindulva (eleven, mozgékony szellemiségű B típusú és a merev gondolkodású T típusú ~ú személyek megkülönböztetésével), túlzó következtetésekhez vezető tipológiát is kidolgoztak E. R. Jaensch és W. Jaensch. – Ir. Lurija, R. A.: Kis könyv a nagy emlékezetről (1968). in: Válogatott tanulmányok. Bp. 1974. 245–312.; Halász L.–Marton L. M.: Előszó. in: Típustanok és személyiségvonások. Bp. 1978. 5–38.; Haber, R. N.: Twenty years of hounting eidetic imagery: Where’s the ghost? Behavioral and Brain Sciences, 1979. 2. 583–629."